Idén nem voltam a tini táborban…
…viszont úgy hallottam, hogy feledhetetlen élményekben volt részük azoknak, akik Kadarkúton töltötték augusztus első hetét. Bízom benne, hogy nem a távollétem segített abban, hogy a 2007-es tinitábor minden eddigit felülmúljon. Már a létszám is rekord volt, hisz kb. 270-en vettek részt idén a sok kalandban. A téma a „Küzdőtér” volt, a hét jelmondata pedig: „add drágán az életed!”. Biztos forrásból tudom, hogy a vezetők fő célja az volt, hogy olyan impulzusokat adjanak a tiniknek, hogy amikor kilépnek újra a szürke hétköznapokba – ahogy ezt minden tinitábor után megteszik – képesek legyenek az élet küzdőterén is megállni a helyüket. Tudjanak szabályszerűen harcolni és megfizetni a győzelemnek árát, ne csak vágyni rá. A világban ma minden azt diktálja, hogy minél kevesebb küzdelemmel, és ha kell, a szabályokat sutba dobva találd meg a boldogulást. A résztvevők beszámolóiból tudom, hogy a hét üzeneteit Pál apostol élete kísérte végig, aki méltó példa előttünk az igaz küzdelemben.
A hírek alapján, idén elsősorban nem az volt a cél, hogy ismét egy hétig tágítsák az ifjabb generáció elméjét, hanem hogy mindazok a tanítások, amiket az évek során már a magukévá tettek, elmélyüljenek bennük, és az érzelmi, a felszínes kereszténységből kitörve, kitartó, jellemes, szabályszerű harcosokká váljanak.
Mundrucz Anett, a Christeens vezetője így véleményezte a tábort: „a táborban minden eddiginél mélyebb problémákat hoztak elő a tinik, érezhető volt hogy nem a felszínen kapirgálunk, Isten mélyszántást végzett az életekben.”
Azt is hallottam, hogy lemaradtam egy csomó délutáni fakultációról, ahol medálok, karkötők, nyakláncok, graffitik, esőérzékelők készültek, illetve a tinik táncolhattak, sportolhattak, dzsungeltúrán vehettek részt, hogy csak néhányat soroljak a jobbnál jobb programokból.
Sajnos kihagytam még az RRS-t is, ami az öreg katonáknak már ismerős, de talán te, aki most először olvasol a tinitáborról, nem tudod, miről van szó. Ilyenkor egész nap sportolnak a tinik a táborban kiépített akadálypályán és pontokat gyűjtenek. Minden pontért az itthon gyűjtött szponzorok fizetnek egy bizonyos összeget, és az így összegyűlt pénzt egy arra rászorult gyülekezetnek, családnak, külföldi missziós szervezetnek adományozzák. Az RRS a hét csúcspontja szokott lenni rengeteg vidámsággal, élménnyel és vicces fotóval.
Az élménybeszámolókat hallgatva és olvasva, remélem, te is úgy látod, hogy érdemes volt részt venniük azoknak, akik ott voltak, és ha 13 és 18 év között vagy, akkor jövőre te is ott leszel! Én biztos, mert idén először nem voltam… és megbántam.
Ha felkeltettem érdeklődésedet, ha több képre vagy videóra, esetleg programokra vagy kíváncsi, a www.christeens.hu weboldalon megtalálsz minket! Regisztrálj a honlapon és szólj hozzá a fórumokhoz.
Prekopa Zita
